ÉRDEKESSÉGEK BULGÁRIÁRÓL

Bulgária történelme dióhéjban

Bulgária Európa egyik legősibb állama, Európa és Ázsia összekötőjeként is szokták emlegetni, melyet történelme, vallása,építészete és konyhája is híven tükröz. A lakosság kb. 85%-a ortodox keresztény vallású, azonban jelentős számban élnek itt iszlám vallásúak is, elsősorban a betelepült törökök körében. Bulgária a Balkán varázslatos helye, ahol a kelet és a nyugat találkozik. Éppen ezért figyelemreméltó kulturális örökségekkel rendelkezik, melyek közel ezer éves múltra tekintenek vissza. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az ország 36 különböző történelmi- és kulturális rezervátuma és több, mint 40.000 emlékműve. Említésre méltók még templomai és kolostorai, melyek igen jó állapotban maradtak fenn az utókor számára. Ezek közül a leghíresebbek és turisták által leglátogatottabbak a rilai, bacskovoi, rozseri-i valamint az aladzsai kőkolostor. Bulgária bővelkedik az UNESCO világörökség részét képező látnivalókkal is, mint például a Szvestariban található trák sírhely, a Madarai Lovas, a Rila kolostor, Neszebár óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park. A legtöbb turistát azonban az ország keleti természetes határát képező Fekete-tenger vonzza, mely kb. 378 km hosszan terül el, lassan mélyülő, homokos partszakaszokkal, változatos és szemet gyönyörködtető dombokkal, lankánkkal és kis hegyekkel. 
A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák találkoztak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említésre méltó a Vinča–tordosi kultúra. A később itt élő szkítákról a görög írásos feljegyzések tanúskodnak, de emléküket őrzik művészi ötvös tárgyaik is. Később a terület a Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás sem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. Később szláv népcsoportok érkeztek erre a vidékre, de olyan nagy számban, hogy a népesség gerincét a továbbiakban már ők képezték leginkább. A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű onogur-bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tartotta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket, államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam tagozódott be a korabeli keresztény, feudális Európába. A közben újra megerősödő Bizánc azonban ezt az államalakulatot feldúlta. Bizánc azonban katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független, önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez vezetett végül ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. Bulgária azonban már ezt megelőzően függetlenedett Bizánctól, Iván Aszen felkelése nyomán. Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett, de az összes szomszédjával folytatott, állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan benyomultak a területre és elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt. Közel 500 éves török uralom vette kezdetét 1396-ban. A bolgárok elég szomorúan emlékeznek meg e hosszú időszakról, pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak. Az Oszmán Birodalom válsága igen sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka 1878-ban egy török szempontból vesztes, oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos konfliktushoz, háborúkhoz vezettek a szomszédokkal, és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állították Bulgáriát. Így az ország északkeleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. Bulgária a II. világháború után a szovjet blokkhoz tartozott. A rendszerváltás a többi kelet-európai országgal egy időben, 1990-ben volt, amit itt (is) gazdasági összeomlás követett. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária több nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió és a NATO tagja.

Néhány jellegzetes nemzeti étel, ital

A helyi ételspecialitások általában sok-sok zöldséggel, báránnyal, hallal és sajttal készülnek. Híresen finom a bolgár joghurt, melyet nem szabad kihagyni a menüből. Jellegzetes levesük a joghurtos, tojásos csirkeleves, a csorba. A bolgár konyha rokonságban áll a szerb, a görög és a török gasztronómiával: ez különösen a húsételek terén vehető észre: a kebapcse roston sült kolbászkái, vagy a kjufte pirított húspogácsái bizony nem csak nevükben hasonlítanak a szomszédos országok ételeire. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás-uborkás vegyes salátának – ez utóbbi az ismert sopszka-saláta. Sokszor fordul elő a sültpaprika-saláta és népszerűek a sült padlizsánból készülő ételek is. Az ínyencek ne hagyják ki a rózsasziromból és cukorból sűrűre főzött rószaszirupot. Mint minden tengerparti országban, itt is népszerűek a különböző halételek. Az étlapon leggyakrabban megtalálható halak a palamud (fehér húsú, nem zsíros, alig szálkás hal), a roston sütött lefer, a kalkan (a „bolgár lepényhal”), és a caca (a legolcsóbb, legnépszerűbb halfajta). Desszertjeik mézzel vagy cukorsziruppal készülnek, itt is gyakran lehet találkozni a török eredetű mézes-diós baklavával. A banica sós-túrós rétes.

Nevezetességek, látnivalók

Az ország gazdag történelmi öröksége, izgalmas és gyönyörű tájai, valamint kellemes, homokos tengerpartja évről-évre egyre több turistát vonz. Országszerte találhatók régészeti ásatások, ókori városmaradványok. Világörökségi védelmet élvező természeti szépségei: Pirin Nemzeti Park, Srebarna Rezervátum – mindkettő gazdag növény- és állatvilága, csodálatos természeti szépsége miatt nyerte el a védettséget. Trák sírokat találhatunk Sveshtari és Kazanlak közelében, de izgalmas látnivaló Ivanovo sziklába vájt templomai és kolostorai is. Az ország egyik jelképe a Madara- hegység sziklába vésett lovasa, melyet a kisebb pénzérméken is láthatunk. A hegyekben bújik meg Bulgária leghíresebb és egyik legszebb látnivalója, a 10. században alapított Rila- kolostor. Ez az elmúlt századokban nem csupán a vallás, de a bolgár tradíciók és nyelv őrzője és védelmezője is volt.

SZÓFIA: A nyaralók hada általában elkerüli az ország nyugati részén fekvő fővárost. Szófiát az i.e. VII. században a trákok alapították. A helyszínválasztás oka egy forrás volt, mely még napjainkban is ad vizet. Itt találhatóak az ország főbb intézményei, egyetemei, de Szófia az üzleti és kulturális élet központja is. Híres látnivalója az Alekszander Nyevszkij katedrális, mely a főváros legnagyobb temploma. A kívül-belül pazar, neobizánci stílusú katedrális 76 méter hosszú, 53 méter széles, és 7 000 ember fér el benne; 52 méter magas templomtornyában 12 harang bújik meg. Belső díszítését Oroszország és Bulgária legjobb művészei készítették. A Banya Bashi mecset a török uralom emléke, ez Szófia egyetlen megmaradt mecsete. A város forrásvizére épült neobizánci fürdőépületet a közelmúltban újították fel – a fürdőközpont mellett a város történetét bemutató múzeumnak is helyet ad. A cári palota a török uralom alatt a szultán helytartójának otthonaként, és egyúttal közigazgatási központként szolgált. Bulgária függetlenedése után az uralkodó palotája lett, ekkor osztrák stílusban alakították át. Ma a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum található itt. A város legöregebb épülete, a Szent György-rotunda a 4. századból maradt ránk. Közvetlenül mellette az ókori Serdika város feltárt romjai tekinthetők meg. A környék talán legszebb történelmi emléke a fenyőfákkal övezett erdős részen található, világörökségi védelem alatt álló, Boyana-templom. A templom alapjait a 11. században tették le, majd a 13. és 19. században is alakítottak rajta. Freskói a XIII. században készültek, a képekről megismerhető a korabeli bolgár élet, és megtalálható rajta két cár és cárné arcképe is.

VÁRNA: A tengerpart legnagyobb és legnépszerűbb városa, mely méltán érdemelte ki a „Bulgária nyári fővárosa” címet. A város nem csak turisztikailag, de a kereskedelemben, tengerhajózásban is lényeges szerepet tölt be. A tartalmas nyaralást garantálja a tengerpart szépsége és Várna gazdag történelme is. Itt találták a világ legrégibb aranykincsét, mely a régészek szerint az i.e. 5 évezred közepéről származik. Az aranykincs napjainkban a Várnai Régészeti Múzeumban tekinthető meg. A környék tavai, karsztforrásai már az őskor óta vonzzák az embereket. A város népszerű látványossága az akváriumot, delfináriumot, csillagvizsgálót, Természettudományi Múzeumot, Állatkertet, vidámparkot, szabadtéri színházat magában foglaló hatalmas park. A tengerparti sétányon szórakozóhelyek, éttermek, kávézók sorakoznak. A városban több különleges orthodox templom is található, melyek közül a legimpozánsabb az orosz minta alapján készült Szűz Mária Mennybementele-katedrális. Várna egyik fő látnivalója a Balkán-félsziget legnagyobb római fürdőjének maradványa. Szerencsére az építmény falainak nagy része meglepően épen megmaradt, így a romok között sétálva máig jól láthatóak az egykori fürdőtermek, öltözők és más helyiségek is. A fürdő szomszédságában áll a XVII. századból származó Szent Anasztáz templom, melynek bámulatos szentképfala és faragott trónszéke kiemelkedő értékű. A török időkben 18 mecset állt a városban, mára kettő maradt meg közülük. A várostól délre a Dzhanavara Parkban 4-5. századi templom maradványai tekinthetők meg, különleges mozaikjai miatt sok turista látogat el ide. Az Evksinograd-palota Várna városközpontjától 8 km- re található. Egykor nyári királyi rezidencia volt, ma kormányüléseknek és elnöki rendezvényeknek ad otthont. Függően a rendezvényektől, hatalmas parkja, egyes épületei az utazók számára is látogathatóak. A háromszintes kastély francia stílusban épült. A földszinten fogadótermek, zeneszoba, étkező található, az első emeleten helyezkednek el a hálótermek, míg a második szint a személyzetnek adott otthont. A kastély borászata 12 féle, igen jó minőségű bort termel, az itteni nedűt tartják Bulgária legjobbjának. A park angol és francia kertépítési stílust ötvöz, 310 különböző növényfaj és több mint 50 000 fa található benne.

BURGASZ: Üdülőváros, ipari központ és kikötő Bulgáriában, a Fekete-tenger partvidékének legnyugatibb pontján. A legnagyobb és legfontosabb bolgár kikötő, a Fekete-tenger bolgár partszakaszának második legnagyobb városa (Várna után), Bulgária városai közt pedig a negyedik legnagyobb. Az ország keleti részén, a Fekete-tenger nyugati nyúlványa, a Burgaszi-öböl partján fekszik. A város környékén helyezkednek el a Burgaszi-tavak, melyek Bulgária legnagyobb tavai. Nevét először Manuel Phil, bizánci költő említette meg, mint Burgosz vagy görögül Pürgosz, ami tornyot jelent, és a legenda szerint a római utazók tájékozódását segítette valahol a mai kikötő helyén. A várost az ókori görög Apollónia polisz (a mai Szozopol) lakói alapították saját városuk közelében, mint katonai és megfigyelő állomást, Pürgosz néven. A rómaiak korában katonai kolóniaként működött, ekkor Deultum volt a neve. Burgasz lakosai a római uralom alatt a birodalom legkülönbözőbb népeiből kerületek ki. Kezdetben görögök éltek itt, majd Anatóliából törökök telepedtek le. Az 1828-29-es orosz-török háború és a drinápolyi béke után a megtorlástól félő bolgár lakosság a visszavonuló orosz katonákkal együtt szinte teljesen elmenekült Burgaszból. Helyükre törökök, a Fekete-tenger északi partvidékéről mohamedán cserkeszek, valamint hazájukat vesztett kárdzsalik érkeztek. Miután 1878-ban megalakult a Bolgár Fejedelemség, 1885-ben Burgasz Bulgáriához került. Ekkor viszont a törökök hagyták el a várost és tértek vissza az anyaországba. Az 1900-as évek elején csupán 6 ezren lakták a várost. A rakpartok és a móló kiépítése után indult fejlődésnek Burgasz. Később már a hajóépítő dokkjairól és kőolaj-feldolgozó iparáról lett híres a település.

VELIKO TARNOVO: A közel kilencvenezer lakosú Veliko Tarnovo Bulgária egyik legszebb városa, középső részén, a Balkán- hegység északi lejtőjén helyezkedik el. Gyakran „A cárok városa” néven említik – nem véletlenül, hiszen ez volt a második bolgár birodalom fővárosa. A város három dombon helyezkedik el, melyeket a Jantra folyó kanyarulatai választanak el egymástól. A folyó nem csak keresztülszeli a várost, hanem a belvárosban 8 jelentős kanyarulata is van. Több olyan kanyar is létezik, melyek közel 180 fokosak, így akad olyan hely, ahol mindkét irányba láthatjuk a folyót, miközben az a még általunk látott két pont között megkerül egy egész városnegyedet.